Kígyószerű alakja, megnyúlt feje a kifejlett példányokra egyértelműen jellemző. Hazai halaink közül testfelépítése egyikkel sem téveszthető össze. Nálunk az 1960-as évektől telepítették. Az angolnát jó húsminősége jelentős exportcikké is tette. Mára azonban úgy tűnik, a telepítésekkor nem vették kellőképp figyelembe a faj ökológiai igényeit, ezért sok őshonos halfajunk jelentős táplálékkonkurensévé vált, másrészt az oxigénhiányra és parazitás fertőzésekre való érzékenysége miatt nagy részük ki is pusztult (például Balaton 1991-92). Átlagos mérete 60-70 cm és 1,2 kg.
A tengerben kikelt lárvák, amelyeket fűzfa-levél alakjukról neveztek el, a Golf-áramlat segítségével sodródnak az Atlanti-óceán nyugat-európai partjai felé. Ekkorra kialakul hengeres formájuk, ezt az időszakot - mivel testük áttetsző - üveg angolna - stádiumnak hívják. Az 5-10 cm hosszú üvegangolnák már az édesvízben pigmentálódnak. Ivarérésük nem determinált, azt a megfelelő környezeti adottságok indukálják, így akár 10-15 évig is elhúzódhat. Az ivarérett angolnák táplálkozásukat fokozatosan beszüntetik, és elindulnak ívási területük felé. Alapvetően ragadozó, azonban az adott víztér táplálékkészletéhez jól alkalmazkodik, táplálékát kisebb halak, fenéklakó gerinctelen szervezetek képezik. Éjszaka aktív.
Az édesvizekben a csendes, vízi növényzettel benőtt, homokos, iszapos aljzatú területeket részesíti előnyben. Ennek megfelelően a vízfolyások márna szinttájától lefelé megtalálja életfeltételeit.
|
tetejére