Térképes kereső
Horgászvizek
Horgászboltok
Halak
  Békés halak
  Ragadozó halak




Utoljára szerkesztve:
Abonyi horgásztavak
Erőmű-tó Tatabánya
Robinson Szigetek Szécsény
Fertőzug Horgász és Szabadidőpark Börgöndpuszta
Szúnyog Horgászbolt - HD Fishing Letenye



irodaszer  
irodaellato.hu irodaszer  

irodaszer  
abc-irodaszer.hu irodaszer webáruház  

fishing spots  
www.sportfishingmap.com  
www.horgaszviz.hu            2012. május 20., vasárnap    
 
 
Halak > Halványfoltú küllő
 
   

Halványfoltú küllő

(Gobio albipinnatus Lukash, 1933)
[ Új ]  [ Szerkesztés ]
A küllők között magas hátúnak számító, hengeres testű hal. Hátvonalának íve a hátúszó kezdetéig domború, ettől hátra inkább homorú. Feje kúpos, orra lekerekített, a szemei nagyok és fölfelé tekintenek. Alsó állású szája szögletében 1-1 hosszabb bajuszszál található. Hátúszójában általában 7, farkalatti úszójában 6 elágazó sugár számlálható. A hát- és farokúszón legfeljebb 2-2 harántirányú, halvány, sötétebb vonalkákból összeálló sáv látható, nagyobb pettyek nem. Faroknyele magas, vagyis a legkisebb magassága is nagyobb, mint az anális úszó alapja mögött mérhető vastagsága. Végbélnyílása közelebb esik a hasúszók tövéhez, mint a farkalatti úszó kezdetéhez. Pikkelyeinek száma az oldalvonalon 40-42. Hossza 8-10, maximálisan 15 cm lehet
Zömmel apró gerinctelen állatokkal táplálkozik, melyeket csapatokban járva keresgél a mederfenéken, de jelentős mennyiségű növényi anyagot és szerves törmeléket is fogyaszt. Ivarérettségét 2-3 éves korban éri el, május-júniusban szaporodik. Az ikraszám egy-egy nősténynél általában 500 és 2000 körül alakul, a szemek átmérője kb. 1,5 mm. Csoportosan ívik , ikráját a homokos mederfenékre rakja. A reofil küllő fajok közül legjobban tolerálja az áramlás kis mértékét, még enyhén iszapos területeken is megtalálja életfeltételeit, emiatt átfolyó állóvizekben is jelentős állományai találhatók. Magyarországon a négy küllő faj közül a leggyakoribb, állománya terjeszkedő.
Nagyobb folyókban a paduczónától a torkolatig egyaránt nagy számban található, de megél az állóvizekben is. Legnépesebb állományai a dévérzónában alakulnak ki, ennek jellemző hala. Hegy- és dombvidéki patakjainkból hiányzik, de a kis folyókban megtalálható, főként a sügérzónában.
A pontokaszpikus faunakomplexum potamofil csoportjába tartozik. Elterjedési területe az észak pontokaszpikus faunakörzet; a Duna, a Dnyeszter és a Volga vízgyűjtője.
Európában lokális elterjedése miatt a fenyegetett kategóriába sorolják. Több országban eltűnő és veszélyeztetett státuszú. A Berni Konvenció III. és a Élőhelyvédelmi IrányelvII. függelékében szerepel. Magyarországon is a védett fajok közé tartozik.
Nagy gyakorisága és fontosabb ragadozó halainkkal azonos élőhelye következtében gyakran szerepel azok étrendjében, így közvetve gazdaságilag is jelentős faj.
Tilalmi idő:
Kifogható legkisebb méret:
Országos rekord:
Forrás:   
[ Új ]  [ Szerkesztés ]
 

Békés halak

[ Amur ]    [ Bodorka ]    [ Compó ]    [ Dévérkeszeg ]    [ Ezüstkárász ]    [ Kárász ]    [ Ponty ]    [ répási lászló ]    [ Tamás ]    [ Vörösszárnyú keszeg ]   

Ragadozó halak

[ Angolna ]    [ Balin ]    [ Csuka ]    [ geri ]    [ Harcsa ]    [ Naphal ]    [ Sügér ]    [ Süllő ]    [ tóth jános ]   

Egyéb halak
[ Amurgéb ]    [ Domolykó ]    [ Halványfoltú küllő ]   

Védett halak

 
   
 
 tetejére 
Kapcsolat, hibajelentés, feltételek
© 2012